Hálaadás

Az asztalt körbeülő társaság díszes tagjai borba fulladva biztatják egymást, amint egymásnak hajintják a teljes tradicionális hálaadásnapi felhozatalt.

A Főnök nagy becsben tartott gearje immáron nyomokban pulyka- és krumplipürét, áfonyaszószt és sütőtöktortát tartalmaz.

Ő-ostobasága csendben ül. A kardjával vív, nem szavaival. Tölt magának a kancsóból, fáradtan kortyol a kíváló nedűből és a közelben sistergő kemencébe mered, ősi csatákat vizionálván a tűz sápadt fénykörében. Abban a pillanatban a zajtalanság leple ereszkedett számára a földre. Elmúlt a páncél és kardok csörgése, a tömeg morajlása, a lovak horkantása és a harsonák zengése. Borostás állán végigsimít vaskesztyűs kezével és lassan felnéz italából...

Esetleg ideje lenne tovább állnunk a picsába innét, az achievement már lassan egy órája kész.

Meglepő módon chopper helyett lóra pattanunk, ezúttal a hagyományőrző üzemmód dominál. Kivételesen így nekem is jut hely, nem fél attól hogy összeégetem a kárpitot.
A széles folyó partján továbbhaladva önelégült mosollyal mustrálja, ahogy a bágyadtan kavargó víz felszíne tükrözi vágtató lovát, csillogó ruháit, fegyverét és délceg alakját. Tekintete elegánsan megakad egy rozoga útjelző táblán, megsarkantyúzza lovát és pökhendi-mód aprányit biccentve Goldshire felé veszi az irányt, ahol utoljára süldő korában erősbítette képességeit, - ahol abból a bizonyos nőstény harántcsíkolt kaffogómenyétből ki nem esett az a bizonyos legendás okkersárgás-fosbarna fényt pulzáló kétkezes csatabárd (iLvl10), melyhez büszkeségében annyira ragaszkodott, hogy fürödni is ezt szorongatván tolatott be a patakba csaknem három héten át, - s ahol jelenleg Azeroth büszke harcosai pulykákat kergetnek. Puly-ká-kat ker-get-nek!

A sírás kerülget, bazmeg.

Mentem picsán lőni Dalaran gyanútlan rugóit via pulykanizátor, viszlát... és kösz a halakat.


Quote of the day:
"The trouble with normal is it always gets worse."
//Bruce Cockburn