Napnyugta

Elmaradt a raid, kis esti kollektív seggvakarás a második, emberek által alapított város lebegő utódjában, Dalaranban.

Perceken belül napnyugta.

Egy idétlen, céklaszín varázskalapban megjelent Dalaran legostobább öltözékű gnómja, hogy perceken belül hóna alá csapja a hokedlit és elinduljon szokásos esti kőrútjára. Windle Sparkshine komótos léptekkel megközelíti a sarkon árválkodó, öblös búrájú, öntöttvas utcalámpát. Gondosan megtisztogatja, feltölti olajjal, majd a kabátgombján lógó üvegcsébe rejtett kénsavas gyapotba beletűz egy káliumkloráttal átitatott pálcikát, s amikor a primitív gyújtós lángra kapott, hozzáérintette a lámpás kanócához...

...Ehelyett előhúzza köntöséből pálcáját, és hirtelen lőn világosság.

Hiányzanak a régi jó dolgok. A szabad varázsgyakorlás reményében idevándorolt mágusok és varázslók egy komplett Disneylandet varázsoltak a valaha virágzó szövetséges fővárosból, melynek cizellált tornyai tetőtől talpig beporosodtak már a chopperek sűrű fekete füstjétől. Ahogy növekszik hatalmuk, városunk úgy veszíti el valós kinézetét és alakul át mesébe illő birodalommá.

Bár rühellem a gnómokat, van valami iránta érzett, bizonytalan szimpátiám. Mindketten elnyomott férgek vagyunk, én azonban az alattomos fajtából...


Quote of the day:
"Everything that irritates us about others can lead us to an understanding of ourselves."
// Carl Jung